A karácsonyi céges rendezvények rendszerint kimerülnek egy nagy közös vacsorában, esetleg egy kis táncos mulatság még belefér. Viszont ott, ahol tényleg a karácsonyi buli nem csak egy kötelező kipipálandó feladat, hanem a kollégák egymásnak tényleg örömet szeretnének adni, és az év végi hajtásban egy kis csodát, egy pillanat szépséget, meghittséget is csempésznének, ott ilyesmivel kedveskednek az emberek egymásnak:

Szóval imádjuk a megrendelőinket. Köztudott, hogy a mai oktatás nem a tanulásról, az értelem kibontakoztatásáról, hanem leginkább kockagyártásról és intézményesített gyermekmegőrzésről szól. Nos, egy ilyen szellemi előtérben előadnunk egy igen érintett helyen, pontosan egy iskolában, azt gondolom, nagyon szókimondó, pláne ha ezt a megrendelő kérésére telesíthetjük! Úgy érzem, sokakban ott van a szándék, hogy ez megváltozzék, és bizony a társadalmat mi alkotjuk, mi tesszük olyanná a környezetünket amilyen. Csak rajtunk áll a változás!
Maximális respektünk minden pedagógusnak!

Az ősz és a közeledő tél kevés napfényben bővelkedik, ezért a fényes ünnepek sok szívet töltenek meg melegséggel. Szeretettel várjuk idén is Pátyon a lampionos felvonulásra, utána pedig Márton napi libás lézershow bemutatónkra! A szervezők idén is zsíros kenyérrel, és teával kedveskednek a résztvevőknek!

Fotók és videó részlet a múlt évi mulatságról – Agárdi Gábor fotói:

Örömmel adjuk hírül, hogy az adventi időszakban, december 10-n,  a Jelenések című templomi lézerfény koncertünket ismét bemutatjuk. A pontos helyszín és időpont:

2017. december  10. vasárnap , 19:30 perc
Angyalföldi Szent Mihály Templom
1131 Budapest, Babér utca 17/B

Jegyek a templom plébániáján vásárolhatók: 06 1 350-63-71, az iroda nyitvatartása:

Online jegyvásárlás a Tixa rendszerében: http://tixa.hu/jelenesek

Egy kis videó ajánló:

Néhány kép az eddigi  előadásokról:

Az előadás facebook linkje:

https://www.facebook.com/events/166053490645198/

Az előadások  helyszín bejárásait mindig nagyon szeretem. Minden alkalommal, amikor az ország különböző pontjaira megyünk, egy kis felfedezés is jut nekünk.

Monok Kossuth Lajos szülőfalva, egy békés település festői dombok között.  Demeterné Bártfay Emese polgármester asszony, ahogy vezetett végig a településen, mesélt közben a falu nevezetességeiről: a két szép kastélyról (Andrássy és Monaky kastély), Kossuth Lajos szülőházáról, a szép horgásztóról, amit völgyzáró gáttal alakítottak ki. Közben mesélt az épületekről, régi uradalmakról, a régi gazdálkodókról. Jó látni, amikor a gondos gazda tudja honnan hová tart.

Ahogy beértünk a templomba, mesélt tovább. A település Sarlós Boldogasszony római katolikus temploma 1814-ben épült, klasszicizáló, késői barokk stílusban. Az altemplom falába temették gróf Széchényi Aladárt és feleségét, Viszay Flórát, gróf Széchényi Györgyöt és gróf Széchényi Pál Ágostot. Ahogy kiderült, a templom előtt álló kereszt éppen akkora, mint a vaskereszt a torony tetején. Az Andrássy család hitéletét szolgálta a nagykastély kápolnája, amelyet 1770–1771-ben a Szent Kereszt tiszteletére építtetett gróf Andrássy István.  A család rendszeresen vitt bort XIV. Kelemen pápának, aki a környékről származó nedűt igen kedvelte. A legenda szerint történt egyszer, hogy a termés elfagyott, és abban az évben nem vittek bort Rómába.  Kelemen pápa, hogy a termést megóvja, odaadományozta 1773-ban  Szent Orbán ereklyéjét. Most I. Szent Orbán pápa hamvai  a templomban pihennek, és ezt egy korabeli adományozó okirat is igazolja. Az ereklyetartót díszítő papírvirág meg olyan, mintha napjainkban készült volna, pedig bizony még az is korabeli.
Hazánkban él még a történelem. Békés, szép dombok között kis titkos csodák bújnak meg, őrizve történelmünk kincseit.

Minden helyszínbejárás egy kis felfedezés. Azt gondolnánk, a Borsodban nem lehet sok különlegesség, pedig nagyszerű helyek vannak ott is. Amerre járok hazánkban, mindig rácsodálkozom, hogy mennyi felfedezni való, mennyi érdekes dolog van itthon. Ónodon van egy nagyon szép tájház is, a régmúlt kincseivel tele. A  nagyszerű mestermunkával készült nádfedeles ház élő példája a még élő népi iparművészetnek.  Bízom benne, hogy a régi világ eszközeit, emlékeit hamarosan méltó körülmények között tudják majd elhelyezni. A vendégszeretetük pedig utolérhetetlen! 🙂
Géczy István fotója

A Márton nap története és egy lámpás felvonulás kedves képei. Köszönjük Agárdi Gábornak a képeket!  🙂

Miközben gőzerővel megy az otthonmaradós és nemkampány, azt gondolom, a legfontosabb dolog a saját értékeink szem előtt tartása. Itt ülök egy békés szobában, és nagyszerű házi készítésű lekvárt csemegézek. Nagyon el van találva a cucc, már egy élmény volt kibontani is a kedves csomagolást.  Arnóton kaptam, ott, ahol azt gondolom, valóban otthonra lehet találni.

Szeptember 23-án Miskolc mellett néhány km-re, az Arnóti Református Gyülekezet házánál mutattuk be a Jelenéseket. A helyszín bejáráskor már elvarázsoltak, nagyszerű közösség van ott. A kert valami csodaszép, mint egy kis miniarborétum, a kertész beleteszi szívét-lelkét, és jól látható is az eredmény. Irénkétől kaptam két levendulazsákocskát, azóta is illatozik az autómban és mindig, amikor beülök, egy jó érzés fog el, eszembe jut a kedves néne mosolya.  Szilvi, aki körbevezetett, mesélt a közösség életéről, a nagyszerű tervekről, vágyakról. Könyvtárat alapítanának, mindenféle könyv érdekli őket, és nagy szeretettel fogadnak  irodalmi, tudományos, bármilyen könyvet. A gyerekeknek kézműves foglalkozásokat tartanak, és próbálják őket minél jobban kivonni a monitorok elől, megtanítva nekik a veteményezést, lekvárfőzést, szörpkészítést, barkácsolást. Mindazt, amitől a hétköznapok élhetővé és hasznossá és boldoggá vállnak, még akkor is, ha a pénz nem veti fel az embert. Próbálják megtanítani nemcsak a gyerekeket a teremtés, alkotás örömére, hanem a közösségi lekvárfőzéssel, közös feladatokkal a felnőtteket is. Hogy ne vesszen kárba a sok gyümölcs a fákon, amit már egyre kevesebb ember gondol úgy, hogy érdemes leszedni…Mindent kézzel készítenek, még a bájos csomagolást is. A helyi termelői piacon értékesítik, és a befolyt összegből újabb nagyszerű terveket valósítanak meg.

Aztán szeptember 23-án bemutattuk az előadást, és nagyon örülünk, hogy sikerült vele megint sokakat elvarázsolni. Megtelt az udvar, és még Miskolcról is érkeztek látogatók, aminek nagyon örült András atya. Jó dolog kirántani a hétköznapi őrlőmalomból az embereket,  rávilágítani arra, hogy az együtt töltött idő mindennél fontosabb. Hogy a szeretet-kapcsolatok csak úgy működnek jól, ha ápoljuk őket, és időt szánunk rájuk. A család és a saját kultúránk értékei, a hagyományaink, a szeretetkultúránk csak úgy működik, ha vigyázunk rá, és törődünk vele. Jó volt hallani, hogy mióta ott jártunk, sikerült a református gyülekezet melletti épületet megszerezniük, és a könyvtárnak, kávézónak, újabb közösségi tereknek lesz helye, a megvalósulás útján döcög a szekér. A teremtő gondolat szépen gyümölcsözik náluk. Néhány könyvet én is találtam otthon, amiből vagy kettő volt, vagy már többet nem fogom olvasni. Nagyon örültek neki, és bízom benne, hogy majd ad néhányaknak hasznosítható tudást.  A felajánlott könyveket bármilyen témában ide várják nagy szeretettel: 3713 Arnót, Petőfi u. 98.

A diós-almás  lekvárt majszolva írom ezeket a sorokat, és kacsintgatok a arnóti levendulaszörp felé. Kedves csemegék, a gondoskodás ízei ezek: tele jó érzéssel, finomsággal, tanítással, teremtő gondolattal.

Arnót, köszönjük, hogy ott lehettünk, és kicsit otthonotokban vendégeskedhettünk!