Hogyan fotózzunk/videózzunk lézert biztonságosan?

Nézzük a fizikáját a dolognak egy kicsit: a lézersugár akkor tud nagy teljesítményt leadni, ha adott egységnyi felületen  van ideje teljesítményt leadni. Mint a ceruza a papírlapon: ha húzod és nyomod, akkor rajzol, ha csak nyomod a papírra, előbb-utóbb kilukasztja a papírt. Vagy a szenzort ugye a lézer, ha van ideje ott sokáig vacakolni…

Tehát nem csak a fény teljesítménye, hanem a fénysugár sebessége, a lézerscanner minősége is beleszólhat abba, hogy most lesz-e lukas szenzorunk vagy sem. Erre jön még rá a levegőben lévő köd mennyisége, és a távolság mint teljesítménycsökkentő tényezők. Igen sok a matek, és kevés az idő a rendezvény alatt, hogy kiszámoljuk a tutit.

Íme, egy kisebb teljesítményű lézer  túl közelről videózva:

Írhatnék tudományos matematikai levezetésű okfejtést, hogy mekkora lézer teljesítményig bírják a milyen típusú szenzorok, de ettől kisegítve senki sem lesz.  Legfőképpen azért, mert a videósok-fotósok többségének nincs a KFKI költségvetésében is korlátozott számban jelenlévő lézeres fényteljesítmény mérő, a scanner sebessége a vetített ábra függvényében változik, és egyszerűen kiszámítani  nincs idő az előadás alatt a tutit, miközben mászkál az ember és különböző távolságokból rögzít.  Így hagyjuk a tudományt, legyünk empirikusak, és tapasztalati úton fejtsük meg a világot.

Hogy a lézerfény jól látható legyen, ahhoz füst kell, így ködgépeket használnak a lézeresek. Ha nincs sok köd, és a lézersugár mégis jól látszik szimplán a levegőben lévő alap porszemcséken (mint a videón is a 8. másodpercnél megállítva, ahol a lány keze az arca előtt van – ott jó látszik a jelenség, szabad szemmel így néz ki), akkor kezdhetünk el óvatosan fotózni/videózni. Fontos információ ami megkülönbözteti a fotózását és a videózását a lézereknek: míg a jobb fotósok szenzorát védi  felcsapódó tükör, addig a videósok folyamatosan nyitott szenzorral dolgoznak, őket nem védi semmi! Nekik kell sokkal jobban ügyelniük, akik nyitott szenzorral dolgoznak.

Amire idáig rájöttünk alapszabályok fotósoknak, videósoknak:
– ha közvetlen 2-3 méterről, telibe, frontba veszed a lézert, még a kis teljesítményű lézerek is bosszút tudnak állni érte. Ha még közelebbről teszed ezt, még inkább nagy az esélye a szenzorcserének. Minél közelebb mész a fényforráshoz, annál nagyobb teljesítményt kapsz bele a gépedbe, amit a lencse még le is fókuszál a szenzorra. A fényteljesítmény veszik a távolsággal és a köd mennyiségével, az ábra méretével arányosan. Minél távolabbra megyünk annál több fény veszik el a ködön, a távolsággal nagyobb az ábra is, akkor is veszik a fényteljesítmény, mert ugyanaz a teljesítmény osztódik szét sokkal nagyobb felületen.
Nagy termekben 8-10 méterről fotózva-videózva a lézereket, a látvány monumentalitását hangsúlyozhatjuk (ahogy a fény behálózza/betölti formákkal a teret) és mire oda elér a fénysugár, a ködön, a távolságon veszik akkora teljesítmény, hogy már jóval kisebb eséllyel tud kárt okozni. Mi ezt a módszert használjuk előadásaink rögzítésére, kombinálva a safety zonákkal. A távolság segít a teljesítményvesztésben. Minél távolabbról tudjuk rögzíteni a felvételt, annál nagyobb biztonságban van a kameránk. Ezért éli túl a sok nagy teljesítményű party lézerezést a mobilkamerák nagy része.

10360952_763772143699845_3454297913428248185_n

Módszerek amivel jók a szenzor túlélésének esélyei:

1. Csak a vetületi képét rögzíti a lézernek, a kamera háttal van a látványosságnak/a lézereknek, és a közönséget/ a közönség feje felett megjelenő látvány fotózza a lézer műsor közben. Gyakorlatilag azt fotózza le az ember, amit a lézer összefirkált.  Fizikailag igen kevés esélye lesz a fénynek belerongyolnia az objektívbe. Kvázi a saját testével takarja ki a gépet a fotós vagy a videós.

goldlaser1302. Keress valami oszlopot, tárgyat akármit , és úgy komponáld a látványt, hogy az a lézer fényforrását takarja ki az objektívje elől (lehet akár az egy asztaldekoráció is), a lézersugarakat így oldalról fotózod, azoknak fizikailag nem sok  lehetőségük  lesz belejutni a kamerájába. Itt a szószék takarja ki a fényforrást a templomban, az erkélyről fotózva.

goldlaser131

2. Odamenni a lézereshez, és rákérdezni a biztonsági zónákra: hol az a hely a közönségben, ahol biztosan nem lesz lézerfény. Rákérdezni mit javasol.

3. Megkéri a lézerest, hogy állítson be neki valahová biztonsági zónát ahová nem fog menni lézerfény. DE! Ha van idő a rendezvényen és van lehetőség beállítani a kért zónát, még az sem garantálja a tuti biztonságot. Szimplán azért, mert a fény egy tükröződő felületről továbbléphet, lehet az egy tükörgömb, a pohár széle, a nézők között egy hölgy csillogó fülbevalója, a tükörcsempe a falon, stb…Ez minden esetben benne van a pakliban, a tükörtermekben leginkább. Érdemes viszont tudni, hogy a tükröződő felületekről továbblépő fény teljesítménye is jelentősen csökken.

 Tehát a módszerek biztonsági sorrendben:

1. Gép kikapcsol, objektívsapka fel, táskába elrak. Ez a legtutibb.
2. A lézer közönség mögé rajzolt képét fotózzuk és a közönség ámuló arcát. – a  képeket/fotókat megrendelő kap valamit mégis.
3. Valamilyen tárggyal kitakarjuk a fényforrást, elkerülve a közvetlenül a lézergépből érkező  fénysugarak bejutását az objektívbe.
4. Megkérdezzük a biztonsági zónákat és onnan dolgozunk.
5. Jó távolról rögzítjük az eseményt, a zoom objektívek korában ez már sok lehetőséget ad.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük